Károlyháza Magyarország észak-nyugati csücskében, Győr-Moson-Sopron megye északi részén fekszik. A település lélekszáma 550 fő, területe 11 km2. A falut K-Ny-i irányban országos, sőt nemzetközi közlekedési és energiaszállítási vonalak szelik át. A település rendelkezik az elektromos energia befogadására alkalmas 120 kV-os állomással. Károlyháza a Budapest-Győr-Bécs közlekedési folyosóba esik. A falu az M1 jelű Budapest-Hegyeshalom autópályáról, illetve az 1. számú Budapest-Hegyeshalom főútvonalról közelíthető meg. A legközelebbi városi rangú település – Mosonmagyaróvár – 12 km-re, a megyeszékhely Győr 29 km-re található.
A szomszédos Ausztria a hegyeshalmi határátkelőn keresztül 24 km, Szlovákia a rajkai határátkelőn át 29 km távolságra esik. Térkép megtekintéséhez klikkelj ide! Károlyháza rendelkezik vasútállomással, mivel területét kettészeli az 1. számú Budapest-Hegyeshalom európai törzshálózati vasúti fővonal.
A Kisalföldön fekvő település természeti adottságai, a sík felszín, ameddig a szem ellát, és az állandó széljárás. A falu két tájegység, a Hanság és a Szigetköz között terül el, s két védett terület, a Szigetközi Tájvédelmi Körzet és a Fertő-Hanság Nemzeti Park öleli körül.
Károlyháza története
A terület már a honfoglalás előtt lakott hely volt. A közeli Novák első említése 1210-ből származik, de Horvátkimle és Magyarkimle is biztosan létezett már a 15. század elején. Mégis, csak az 1872-73-ból származó III. katonai felmérés az első forrás, amelyben szerepel a késöbbi Károlyháza.
A térkép az akkor Moson mezőváros területéhez tartozó uradalmi majorságot még Winter néven tűnteti fel. A Károlyháza elnevezéssel először az 1898-as helységnévtárban találkozhatunk. Ettől kezdve az 1900-as években Károlyháza puszta, Károlyháza majorként szerepel a helységnévtárakban.
Nevét feltehetően a 19. század közepén élt Károly főhercegről, a magyaróvári uradalom tulajdonosáról kapta. Moson 1904-es kataszteri térképe a mai település helyén mindössze a felvételi épületet, valamint a majort ábrázolja. 1933-ban Károlyháza majorban már 75 fő, a mellette fekvő- a mai Károlyházához tartozó -Rábl-majorban pedig 65 fő élt.
A Rábl-major 1886-ban szerepel először a forrásokban. A II. világháború után a birtokot államosították, s megalakult a Károlyházi Állami Gazdaság. 1956-ban Károlyháza még Mosonmagyaróvár tartozéka volt. Három évvel később, 1959-ben a majort Horvátkimléhez csatolták.
1966 szeptember 30-án Magyarkimle és Horvátkimle egyesült, s innentől kezdve önállósulásig Károlyháza Kimle külterületi lakott részét képezte. 2002. október 20-án az említett településrészek Károlyháza néven önálló településsé váltak.
